Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9304 / KAVIAR.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1995-04-16 | 31KB | 543 lines

@VNem kell mindig kaviár@N @VA megfelelô PC@N A számítógépek nem egyformák -- ezt még a laikusok is tudják. De még a szakmabeli felhasználóknak is nehéz feladat, hogy a hatalmas választékból kiválasszák a számukra legalkalmasabb gépet, összeállítást. Néhány tippel szeretnénk segíteni a döntésben. Neuling asszonynak van egy problémája: tönkrement az írógépe. Szerencsére nagynénje éppen most hagyott rá nagyobb összegû készpénzt, így Neuling asszony beléphet a számítógépek világába -- mégpedig alaposan. Bekukkantott a helyi irodafelszerelési kereskedésbe, és egybôl szegényebb lett 10 ezer márkával, bár gazdagabb egy antracitszürke burkolatú számítógéppel és egy nyomtatóval. Neuling asszony boldog -- de csak addig, amíg meg nem érkezik unokatestvére, Benno, aki csak egy pillantást vet a holmikra, és kaján vigyorral mondja: ""Ha megkérdeztél volna, akkor a vásárlást egybekötjük egy szép kis sétával." A nagy örökség fölötti túláradó örömében Neuling asszony a vásárláskor figyelmen kívül hagyott két elemi dolgot: nem tanulmányozta alaposan a kínálatot, és nem gondolkodott el azon, hogy tulajdonképpen milyen célra kell neki a számítógép. Aki viszont nem örökölt, az alaposan megfontolja, hogy miért ürítse ki a zsebeit. Természetesen a túlzott takarékosság is végzetes kimenetelû lehet a zsebekre nézve. A legfontosabb, hogy megtaláljuk a helyes mértéket. Ez nem egyszerû. Nagyon sokrétûek a problémák, amiket meg akarunk oldani a számítógéppel, így nehéz recepteket adni a vásárláshoz. De minden alkalmazáshoz ki lehet választani az ideális számítógép-típust. Markus, Inge és Horst közös jellemzôje, hogy mindhárman személyi számítógépet szeretnének venni. Példájukon mutatjuk be, hogy melyik számítógép-típus felel meg a legjobban a mindenkori feladatnak, és hogyan kímélhetjük pénztárcánkat a vásárláskor. Hármójuk közül Markusnak van a legkevesebb pénze, ô még egyetemi hallgató. Ha minden jól megy, akkor két év múlva diplomás kémikus lesz, de már most is kell írnia igényes szemináriumi dolgozatokat. Tehát olyan számítógépre van szüksége, amely alkalmas tudományos-technikai szövegek szerkesztésére. ï az egyetemen már dolgozott számítógépekkel. Fôleg a könyvtári adatbank tetszett meg neki. Otthonra is szeretne valami hasonlót kicsiben. Ez azt jelenti, hogy a számítógépnek meg kellene birkóznia egy közepes méretû irodalmi adatbank kezelésével. És van még egy számítógépes lehetôség, amely izgatja a jövendôbeli kémikust: mivel szenvedélyes amatôr zenész, szeretné a gépet komponálásra is használni. Markusnak mindössze 2500 márkája van, hogy álmait megvalósítsa. Ebbe az összegbe még egy egyszerû nyomtatónak is bele kell férnie. Ennyibôl nemrég mindössze egy Atari ST-t vehetett volna, merevlemezzel és 9-tûs nyomtatóval. @VA ""zsíroskenyér"-gép: az AT@N Hosszú ideig az Atari vezette a listát a Markushoz hasonló egyetemisták körében. A képernyôn megjelenített kép igen tetszetôs -- az árhoz képest --, a szoftverek olcsóbbak, mint az IBM-kompatibilis gépekhez valók, és a beépített hanggenerátor chippel Markus azonnal elkezdhette volna az elektronikus zeneszerzést. De a gépnek van két nagy hátránya is: a számítógép lelke, a processzor az Atari ST-ben kis teljesítményû, és nem kompatibilis az IBM úgynevezett ipari szabványával. Tehát Markus IBM PC/AT-kompatibilis gépet vesz. Ez a típus az IBM PC-családjának második generációját képviseli, és manapság az úgynevezett olcsó, ""zsíroskenyér"-PC-nek számít. A legtöbb kereskedô 1500 márka körüli összegért már jó minôséget és (kezdôknek) megfelelô felszerelést kínál: 1 Mbyte memóriát, 40 Mbyte-os merevlemezt és megfelelô sebességet. Csak a megjelenített képen vehetô észre a takarékosság. Az egyszerû AT-ket többnyire csak Hercules grafikával látják el. Ennek ugyan nagy a felbontása, ezért a kép kellemesen éles, de nincsenek színek. Aki színeket is akar használni, annak a fekete-fehér variációhoz képest még körülbelül 800 márkát kell szánnia az alapkészülékre és megfelelô monitorra. Markus az egyszínû kivitel mellett dönt, ugyanis így marad még 1000 márkája a nyomtatóra. Ez az összeg viszont több, mint amennyit el akar költeni -- már 740 márkáért kaphat használható 24 tûs nyomtatókat. A több tû nemcsak a nyomtatás sebességét növeli, hanem a nyomtatott kép minôsége is jobb, mint a 9 tûs nyomtatóknál. Persze az olcsó modellek papíradagolása messze nem olyan jó, mint az olyan készülékeké, amiket irodai munkára terveztek. De akinek nem kell naponta hatalmas papírhegyeket kinyomtatnia, az errôl könnyen le tud mondani. Markus is lemond errôl, hogy a maradék 300 márkáért vehessen egy úgynevezett hangkártyát. Ezzel a kiegészítô hardverrel a PC-k -- a CD-lejátszókhoz hasonlóan -- elfogadható minôségben adják vissza a zenét. Megfelelô szoftverrel kisebb hangstúdióvá alakítható a gép. Végül Markus valóra válthatja ezt az álmát, mert szüleitôl karácsonyi ajándékként megveheti a szükséges szoftvert, de mindenekelôtt vesz egy szövegszerkesztô programot. Mivel takarékos ember, ezért a programok megvételekor kihasznál minden olyan árengedményt, ami a tanulóknak jár. Milyen lehetôségei lettek volna Markusnak, ha 500 márkával nagyobb keretbôl gazdálkodhat? Egyrészt elláthatta volna PC-jét VGA grafikai kártyával és hozzávaló fekete-fehér monitorral. Akkor ugyan még mindig nem élvezhette volna a színek megjelenítését, de késôbb igen egyszerûen átállhatott volna színes monitorra. Hercules-grafikáról sem nehéz átállni színes grafikára. A monitoron kívül csak a PC grafikai kártyáját kell kicserélni. Mivel az IBM-kompatibilis gépek felépítése építôszekrény-rendszerû (moduláris), ezért a laikusok számára sem nehéz a hardver átalakítása és kiegészítése. Ez azt jelenti, hogy Markus akkor gazdálkodik a legjobban az 500 márka többlettel, ha egy nagyteljesítményû alapgépbe fekteti. @VA 386SX jobb mint a tuningolt AT@N Az egyik lehetôség egy 386SX processzorral ellátott PC lett volna. Ez a géptípus viszonylag kis pénzzel is bevezet a 32 bites gépek világába, ami azt jelenti, hogy a speciális szoftvereket (például a Windowst) jobban ki lehet használni, mint egy AT-kompatibilis gépen. Ráadásul e kategória gépei gyorsabbak, mint Markus AT-je. Ez azonban már a jövôt építô beruházás lenne, hiszen egy 286-os AT tökéletesen megfelel a kémikus hallgató jelenlegi igényeinek. Ingének egészen más elvárásai vannak a számítógéppel szemben. ï adó- és beruházási tanácsadóként dolgozik. Sokat utazik, és állandóan szüksége van a munkájához szükséges aktuális számadatokra. Részletes jelentéseket és ajánlatokat is össze kell állítania, reprezentatív külalakban. A megfelelô számítógép ára szoftver nélkül 5000 márka alatt van. Összességében Ingének olyan gépre van szüksége, amely valóban ""zabálja" a számadatokat, de amely ugyanakkor hordozható is, hogy el lehessen vinni az ügyfelekhez. Könnyen tisztázható, hogy noteszgép legyen vagy laptop. Noteszgépnek nevezik azokat a könyvméretû számítógépeket, amelyeket elsôsorban repülés közbeni vagy vonaton való használatra, elemes üzemeltetésre terveztek. A laptopok kissé súlyosabbak, de könnyen szállíthatók, például egy autó csomagtartójában. Néhány mozdulattal üzembe helyezhetôk. Mivel Inge minden ügyfelénél van íróasztal és hálózati csatlakozó, ezért nyugodt szívvel dönthet a laptop mellett. Inge bankszámlája hálás lesz, hiszen minél kisebb egy számítógép, annál drágábban adják -- legalábbis általában. Pedig takarékoskodnia kell, mert a költségvetése szûkre szabott. Ugyan már 3000 márka alatt is lehet kapni merevlemezes hordozható gépeket, ezeknek azonban aligha akkora a teljesítménye, amekkorára Ingének szüksége van a kalkulációkhoz. Egy 386SX-et kellene választania, amit esetleg támogat egy matematikai koprocesszor. Ez a koprocesszor segít a fôprocesszornak a rengeteg számadat feldolgozásában. Ezáltal a számításigényes felhasználói programok futásakor roppant módon megnô a feldolgozási sebesség. @VErgonómiai hiányosságok a laptopoknál@N Ezek a ""fejszámoló mûvészek" azonban nem túl olcsók -- az Inge gépéhez szükséges koprocesszor körülbelül 500 márkába kerül. Ez az összeg a 4000 márkával együtt -- ennyibe kerül a laptop -- már túl sok ahhoz, hogy még egy megfelelô nyomtatót is tudjon venni. A készülék merevlemeze azonban akár 40 Mbyte-nyi adatot is elraktároz. Ez mindaddig elegendô, amíg nem használ olyan tárigényes kezelési felületeket, mint amilyen például a Windows. Korlátozott anyagi lehetôségei miatt Ingének nem marad más hátra, mint hogy lemondjon a matematikai segítségrôl. Ezt késôbb is be lehet építeni. Aki ilyen ""ételhordó" mellett dönt, annak figyelembe kell vennie, hogy az ilyen apróságok ergonómiája nem olyan jó, mint az asztali számítógépeké. A keskeny billentyûzet többszörös funkciókkal megterhelt billentyûi nehezítik az adatbevitelt. Ráadásul a csöppségek csak a 3|1/2 colos lemezeket fogadják el. Ha Inge egyik ügyfelének csak 5|1/4 colos lemezei vannak, akkor körülményessé válik az adatátvitel. Ezért laptop vásárlásakor arra is figyeljünk, hogy a készüléknek van-e csatlakozási lehetôsége 5|1/4 colos külsô meghajtóhoz és külsô billentyûzethez. Ingének elôször is le kell mondania a kiegészítô munkaeszközökrôl, így még éppen 1000 márkája marad egy nyomtatóra. Ezért a pénzért jól felszerelt 24 tûs vagy egy egészen egyszerû tintasugaras nyomtatót kaphat. Ha kizárólag a nyomtatott anyag minôsége számít, akkor a tintasugarasra esik a választás. Hajszálvékony fúvókáiból a mélyfekete tinta olyan finoman kerül a papírra, hogy a nyomtatott képet alig lehet megkülönböztetni egy sokkal drágább lézernyomtatóétól. E nyomtatótípus további elônye, hogy a nyomtató szerkezet nem érintkezik a papírral, így a készülék igen csendes. Az ebbe az árkategóriába tartozó tûs nyomtatók hátrányait (zajosság, kissé rosszabb nyomtatási minôség) kiegyenlíti jobb felszereltségük. A legtöbb készülék átalakítás nélkül lehetôvé teszi végtelen papír (leporelló) és különálló lapok használatát. Ráadásul a gépek többsége sokféle betûtípust kínál, és olyan szilárd mechanikájuk van, amely a grafikákat is tisztán nyomtatja ki. És eltérôen az 1000 márkás árkategória tintasugaras készülékeitôl, sok tûs nyomtatót igen könnyû átalakítani színes nyomtatóvá. Talán Inge bemutató grafikáinak is nagyobb hatása lenne, ha színes nyomtatásban jelennének meg. @VHordozható nyomtató egészíti ki a laptopot@N De hát ez még a jövô zenéje a pénzügyi ""zsonglôr" számára. Hiszen aki színes nyomtatást akar, annak színes monitorra is szüksége van, különben a készüléket nem lehet megfelelôen irányítani. De egyelôre csak néhány hordozható gép képes színes megjelenítésre, s ezek elképesztôen drágák. Tehát Ingének még marad helye a számítógépén a jövôbeli bôvítéseknek. Jó, ha késôbb beszerez egy monitort, mert a laptopok LCD képernyôi nem állítanak elô túlságosan éles képet, és villódznak is. Ez elsôsorban a gyors képváltásoknál zavaró, például a számítógépes játékoknál. Szerencsére ma már gyakorlatilag minden hordozható géphez lehet külsô monitort csatlakoztatni. Inge számára az is elônyös lenne, ha ügyfelei azonnal nyomtatásban látnák a különbözô kalkulációs lehetôségeket. Tehát ésszerû lenne, ha kiegészítené a laptopot egy hordozható nyomtatóval. Már 1000 márka alatt kaphat egy egyszerûbb modellt. Egy egér is megkönnyítené a munkáját, mivel azzal villámgyorsan bevihetné a táblázatkezelô programokba a kiválasztott sorokat. Ráadásul a Windows és a hozzá hasonló grafikus felhasználói felületek csak egérrel használhatók ki jól. A lány számlája jóval kedvezôbben állna, ha nem lenne szüksége hordozható gépre. Mintegy 3500 márkáért már kapott volna egy igen jól felszerelt 386SX-et vagy egy kisebb teljesítményû 386-ost. Az, hogy milyen típusú gép mellett döntünk ilyen helyzetben, attól függ, hogy a jövôben várhatóan nônek-e a számítógép teljesítményével szemben támasztott követelményeink. Ha úgy látjuk, hogy nônek, akkor a legtöbb pénzt az alapgépre kell költeni. Aki viszont úgy gondolja, hogy a választott gépnek a késôbbiekre is elegendô teljesítmény-tartaléka van, az elköltheti pénzét a tartozékokra. A nyomtató, a monitor, az egér és a képernyô az olyan gép értékét is növeli, amely nem éppen a csúcskategóriába tartozik. De nemcsak a készülék típusától, hanem a beszerzési forrástól is függ, hogy mennyibe kerül a felszerelés. A nagykereskedôknél és az árengedményt adó kereskedôknél az árukat alkalmi áron lehet megkapni, az árcédulákon néha hetenként változnak az összegek. Igaz, hogy az ""Olcsó áruk boltjában" gyakran hiányos a szolgáltatás. Persze nem feltétlenül ez a helyzet mindenhol. Akinek van lehetôsége több számítástechnikai üzletet összehasonlítani, az tegye meg. És ha a szimpatikusabb üzlet 100 márkával többet kér a készülékért, akkor is ott vásároljon. Többnyire megéri! @Vòriási árkülönbségek a nagyteljesítményû PC-knél@N Sok pénzt lehet spórolni, ha az ember olyan kereskedôknél vásárol, ahol a terméket nem ""díszcsomagolásban" árulják. Minél drágább és nagyobb teljesítményû a berendezés, annál többet. Például a 486-osoknál az árkülönbözet akár 200 százalék is lehet az ilyen boltok és a márkakereskedôk között. Ugyanakkor az ilyen drága készülékek megvétele körültekintô döntést igényel, amit az üzletben nem mindig könnyítenek meg részletes tanácsadással. Horstnak -- ô reklámgrafikusként és nyomdai szedôként dolgozik -- csúcskategóriájú gépre van szüksége. Nemrég önállósította magát. Ügynöksége virágzik, ezért Horst már azon gondolkodik, hogy felvesz egy titkárnôt ügyintézônek. De egyelôre ennél sokkal fontosabb, hogy beszerezzen egy olyan számítógépet, ami megkönnyíti az alkotói munkát. Horst elsôsorban levélfejléceket, kisebb reklámokat, hirdetéseket tervez, de gyakran készít prospektusokat, szórólapokat is -- általában utazási irodáknak. Függetlenül az elvállalt feladattól a becsvágyó grafikus mindig arra törekszik, hogy ügyfelei kívánságát profi minôségi munkával elégítse ki. ""Csak a számítógép-piacon található legeslegjobb gép lehet elég jó számomra" -- vélekedik Horst. Néhány prospektus átlapozása után kénytelen lejjebb adni igényeit. A nagyteljesítményû PC-k -- mint például az IBM PS/95 -- a megfelelô nyomtatóval együtt annyiba kerülnek, mint egy kisebb öröklakás. @VMacintosh: ideális a kezdéshez, de drága@N Ez Horstnak még sok. îgy a végsô döntéssel vár még néhány hetet. Végül is két lehetôsége marad: vagy az IBM-világból választ egy gépet, vagy egy Apple Macintosht vesz. A grafika területén a Macintosh nagyon elterjedt. Elônyei az ablakorientált operációs rendszer (""Finder"), a kitûnô grafika a képernyôn és -- nem utolsósorban -- a hatalmas kínálat a speciális grafikai szoftverekben. Az Apple legnagyobb teljesítményû gépei -- például a Macintosh II SI -- még a számításigényes grafikai programokkal is megbirkóznak anélkül, hogy a felhasználónak állandóan kávészünetet kellene tartania. Ráadásul az Apple világa sokkal zártabb, mint az IBM-é -- a programok és a kiegészítô hardverek többnyire kifogástalanul mûködnek. Az is a Macintosh-gépek mellett szól, hogy olyan könnyen kezelhetôk. Többnyire teljesen beállítva és felszerelve kerülnek az íróasztalra, az indításhoz csupán a hálózati kábelt kell bedugni. De a kényelemért fizetni kell -- mégpedig nem is keveset. Bár az Apple erôsen csökkentette árait, egy Macintosh még mindig 50--100 százalékkal drágább, mint egy azonos teljesítményû IBM-kompatibilis gép. Még feltûnôbb az árkülönbözet a perifériák esetében. Aki egyszer a Macintosh mellett dönt, annak rendszerint nagyobb járulékos költségekre kell számítania. Horst ezért álmai Macintosha helyett más lehetôséget keresett, és így bukkant rá egy 486-os gépre a sarki számítógép-kereskedésben. Ez az IBM-család legfiatalabb géptípusa, de annyi erô szorult belé, hogy az felér a kisebb munkaállomások teljesítményével is. A 386-oshoz hasonlóan a 486-os is 32 bites gép. A processzor nagyobb integráltsága miatt azonban már alacsonyabb munkatempó (órajel) esetén is gyorsabban mûködik, mint a régebbi géptípus. Ezt segíti a 486-osba már eleve beépített matematikai koprocesszor. Aki egy 33 MHz-es 386-os gépbe akarja utólag beszerelni ezt a számítási segédeszközt, annak körülbelül még 1000 márkát kell bekalkulálnia a gép árán túl. Horst, mivel már találkozott Macintoshsal, eleinte szkeptikus. Túl gyakran hallotta azt, hogy az IBM-kompatibilis gépek kezelése nehézkes. Ez régebben kétségtelenül igaz volt, de a Windows színrelépésétôl kezdve a Macintosh elônye jelentôsen csökkent. Horst már kishíján döntött -- a 486-os gép mellett. De még maradtak kérdései: Hogyan építse ki a készüléket, hogy a jövôben is dolgozhasson vele? Mi a helyzet a javítással, ha egyszer tönkremegy az egyik alkatrész? De a legfontosabb: vannak-e a géphez megfelelô perifériák? @VA profi PostScripttel nyomtat@N Vannak. Horst még színesben is nyomtathat, fénykép minôségben -- ezt teszi lehetôvé a videoprinter és a színes lézernyomtató. Persze ennek is megvan az ára. Ezért barátunk egy olyan robosztus lézernyomtatót választ, amely ugyan nem ismeri a színeket, de képes PostScript minôségû nyomtatásra. Ez biztosítja Horst számára, hogy a kinyomtatott mintapéldányokat már a próbanyomtatás során pontosan úgy lássa, ahogy késôbb a szedôteremben a filmre levilágítják. Mégpedig közvetlenül Horst lemezérôl, mivel a filmre világító berendezések is értik a PostScriptet. A nyomtató 7000 márkába kerül. A gépért is ennyit kér a kereskedô. A készülékben 8 Mbyte memória és egy 180 Mbyte-os merevlemez van. Ezen már sok adat és program elfér. A Mbyte-ok kezdetben ugyan elképzelhetetlenül soknak tûnnek -- de fogalmazzunk inkább úgy, hogy elegendô tartalékot nyújtanak a gyakran igen terjedelmes grafikai adatokhoz. Egy A/4-es grafika -- felbontástól függôen -- mintegy tízszer, százszor annyi helyet foglal el a merevlemezen, mint egy hasonló, formába öntött szöveges oldal. A monitor is sokba kerül Horstnak. Ugyanis a különlegesen nagy, speciális monitor, amit Horst kiválaszt, a megfelelô grafikai kártyával együtt további 6000 márkát emészt fel. A teljes számítógép a szoftverekkel együtt tehát annyiba kerül mint egy középkategóriájú kocsi. 20 ezer márka sok pénz, még akkor is, ha üzletbe fektetjük. Ezért a grafikus hosszasan fontolgatja a döntést, gyakran benéz a kereskedésbe, és megbeszéli az újonnan felmerülô problémákat. A kereskedô jó üzletet szimatol, és elég idôt szán rá. Végül megígéri, hogy üzembe helyezi a készüléket, és vészhelyzetben haladéktalanul segít. És valóban, néhány nappal azután, hogy Horst aláírta a csekket, a teljes rendszer üzemkészen áll mûtermében. Horst ezt megengedheti magának, elvégre sikeres grafikus. De be tudott volna vásárolni a felébôl, tehát 10 ezer márkából is? Elméletileg igen. De akkor sok mindenrôl le kellett volna mondania. Különösen a speciális monitor dobja meg a készülék árát. Két további ezrest takaríthatott volna meg az alapkészüléknél és a nyomtatónál. Igaz, akkor meg kellet volna elégednie egy ügyes 386-ossal, amely azonban alkalmas lett volna a feladatra. Akinek még kevesebb pénze van, és azt fontolgatja, hogy egy jó üzleti ötletre alapozva önállósodik, az nézzen szét a használt gépek piacán. Minél drágább újonnan egy számítógép, annál többet lehet megtakarítani az új árához képest, ha már használt. Persze nem jó, ha az alkatrészek egy évesnél idôsebbek -- ugyanis ilyenkor viszonylag nagy a lerobbanás veszélye. Használt gép esetében sosem szabad zsákbamacskát venni, hanem mindig le kell tesztelni a készüléket! Ha a floppymeghajtó túl hangos, vagy a monitoron életlenül jelennek meg a betûk, akkor felejtsük el a készüléket, mert már túl sokat használták. Már 10 ezer márkáért is lehet kapni olyan új számítógépet, amely sokkal többet tud, mint Neuling asszony ékessége. Aki nyitva tartja szemét a gépvásárlásnál, és elég idôt szán rá, az sok pénzt takaríthat meg, és mégis megtalálhatja az optimális kiépítésû gépet. @KMartin Vieten@N @VA megfelelô számítógép@N @VEz kell a programoknak@N A megfelelô gép kiválasztása elsôsorban az alkalmazandó szoftvertôl függ. Åltalában ma már minden új készülékben lennie kell egy merevlemeznek és legalább egy Hercules grafikai kártyának. @VSzövegszekesztés:@N ehhez már egy XT-kompatibilis gép is megfelel. De ennél ma már alig drágább egy egyszerû AT-kompatibilis gép, ezért inkább ez a géptípus ajánlható. @VTáblázatkezelés:@N legalább egy 12 MHz-es, de inkább 16 MHz-es AT-kompatibilis gép kell hozzá. A legtöbb program jól futtatható 1|Mbyte-nál több memóriával és egy matematikai koprocesszorral felszerelt AT-ken. @VAdatbáziskezelôk:@N kisebb, hobby jellegû alkalmazásokhoz elegendô a szövegszerkesztôhöz használt minimális kiépítés. Aki nagyobb adatbankokat akar létrehozni, annak szüksége van egy ügyes 386-osra, amelybôl egy bôséges kapacitású (100 Mbyte-osnál nagyobb) és gyors merevlemez sem hiányozhat. @VGrafikai programok, DTP és CAD:@N a digitális képfeldolgozás támasztja a legnagyobb követelményeket egy rendszerrel szemben. A professzionális alkalmazás számára nincs ""túl nagy" kapacitású gép. Mindenekelôtt a megfelelô monitorra kell ügyelni. @VSzámítógépes játékok:@N lehet, hogy ôrültségnek hangzik, de a számítógépes játékok is óriási teljesítményt igényelnek. Gyakorlatilag az összes játék csak VGA-grafikával válik valóban élvezhetôvé. A szimulátorok kedvelôi gyûjtsenek egy 386-os gépre. @VA számítógép-vásárlás elôkészületei@N @VHogyan kerüljük el a rossz befektetést?@N Mint minden nagyobb beruházást, a számítógép-vásárlást is alaposan meg kell fontolni. Åltalában igaz, hogy minél részletesebb a tervezés, annál biztosabban kizárható a rossz döntés. @V1. tanács:@N elôször azt döntse el, hogy milyen típusú felhasználói programra van szüksége. A szoftver meghatározza a gép minimális kiépítését. (További segítséget nyújt az ""Ez kell a programoknak" címû keretes cikkrész.) @V2. tanács:@N ne hamarkodja el a megvételt, még akkor sem, ha úgy véli, hogy éppen megcsíphet egy kedvezô ajánlatot. A számítógépek egyre olcsóbbak lesznek, tehát mindenképpen megéri várni. Ez annál inkább érvényes, minél nagyobb összegû a tervezett beruházás. A magasabb kategóriájú gépeknél próbáljon személyes kapcsolatba kerülni a kereskedôvel -- a jövôre is érdemes biztosítani a jó üzleti kapcsolatokat. @V3. tanács:@N kérjen tanácsot. Ha az árengedményes kereskedésben az eladónak nincs ideje Önt felvilágosítani, akkor próbáljon meg olyan embert találni, akinek már megvan az Ön által vágyott modell. Cseréljék ki tapasztalataikat. @V4. tanács:@N szakújságokra se sajnálja a pénzt. A CHIP-tesztek és más cikkek már megakadályoztak néhány rossz döntést. Ha Ön teljesen biztos akar lenni benne, hogy az Ön által kiválasztott számítógép nem érdemelte ki a ""Pocsék Åruk Fóruma" díjat, nézzen utána, hogy az újságokban tesztelték-e már a készüléket. @V5. tanács:@N ha a kiválasztott modell megfelelô lenne, és még pénze is maradna, akkor ne vegyen mellé elkapkodva egy különlegesen gyors grafikus kártyát. Fektesse pénzét az eggyel magasabb teljesítménykategória egyik alapmodelljébe. @V6. tanács:@N ha a pénze nem elég a kívánt gépre, akkor inkább a perifériákon takarékoskodjon. Bizonyára tud még várni néhány hónapot a nyomtató megvételével.